Az anyjuk által elhagyott gyerekek. Stáblista:


Az anyasebnek, az apasebnek gyógyulnia kell a stabil léthez Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró Bizonyára sokan érezték már azt, hogy fiatalkorukban, majd a későbbiekben is képtelenek önálló életet élni, bennragadtak a szülők igényének kiszolgálásában, s bűntudatot éreznének, ha leválnának róluk. Sokan érzik azt, hogy egy anyát nem lehet magára hagyni, főként nem akkor, ha bajban van, ha beteg, ha kiszolgáltatott, magányos, lelkileg megerősítésre szorul.

Nem szükséges ehhez fehér hajú, idős édesanyára gondolni.

Egy elhagyott gyermek története

Úgy érzi, tartozik neki. Vannak anyák, akik ezt elvárják, mások nagyon helyesen nem így tekintenek a kapcsolatra, engedik önállósulni gyermeküket, de érzik, ha bajba kerülnek, csemetéjük nem fordít hátat, szeretetből segítségére siet, hiszen ezt kapta ő is. Ha az anya képessé válik korábbi traumáit feldolgozni, eltávolodni tőlük, s önálló az anyjuk által elhagyott gyerekek élni, elrendezni a saját ügyeit, s csak vészhelyzetben fordul segítségért a fiához vagy a lányához, nem duzzad egyre nagyobbra az anyaseb.

Anélkül, hogy erre emlékeztetni kellene őket.

Anyátlanok

Ez a világ rendje, a természetes érzelmi kapocs, amikor útjukra kelnek a gyermekek, élik az önálló életüket, családot alapítanak, de soha nem felejtik el, honnan indultak, s kihez, kikhez térnek vastagbélrák száma a szülői házban, amit nem elkerülnek önző, méregtelenítő étrend-kiegészítők vélemények vagy érzéketlen viselkedéssel, hanem életük fontos része marad a szerető anya és apa létezése.

Hirdetés A lányoknak már kamaszként azt tanítják, hogy a nő akkor tölti be társadalmi szerepét, ha barátja, szerelme, társa, férje van. S hogy eközben kifejlődik-e a saját identitásuk, az szinte mellékesnek tűnt az utóbbi évtizedekben.

Sokáig azt sugallta a társadalom és a család már a serdülő lánynak is, hogy igazi nő akkor marad, ha szolgálja a szeretteit, szorgosan dolgozik, gyermekeket nevel, és nem elégedetlenkedik. Az identitása pedig ne különbözzön az anyjuk által elhagyott gyerekek férjétől, a férfitól, vagyis az övé a párjáéval egyező legyen. Simuljon bele. Ezt elkerülni úgy lehetséges — ami csöppet sem egyszerű a mai napig sem —, ha már serdülőkorában önmaga lehet a lány, nem kell a személyiségét modorossá, megalkuvóvá tenni, nem kényszeríthetik a valóság elhallgatására, mert őszinte, szerető családban él, ahol bátran szembe nézhet az édesanyjával, kérdezhet tőle és válaszokat kap.

Ha ezt elmulasztja, vagy nem teszik számára lehetővé, akkor a későbbi partnerkapcsolatát nem képes őszintén és bátran megélni, szorongásai lassan uralni kezdik az életét. Csak a női minta helyes megélésével haladhat jó irányba, ami egy megfelelő anyamintát feltételez, anyaseb nélkül. Nagy szerepet játszik az anya mellett látott apaminta, a természetes, zsarnokságtól mentes férfikép, vagy éppen a hiányzó apja által be nem töltött apaminta képe.

Így hát, ha az apa sebet ejt az anyán bármilyen módon, azt a serdülőlány soha nem fogja elfelejteni. Látja, tapasztalja, de sokáig nem mer beszélni erről. Így különösen akkor nem lesz kiegyensúlyozott a férfiakkal való viszonya, ha az anyasebbel, azaz édesanyja feldolgozatlan párkapcsolati traumájával naponta együtt kell élnie, annak keserveit visszatérően meghallgatnia. Az így cseperedő lányok gyakorta hamar kiröpülnek a családi vagy anyai fészekből, s igyekeznek bebizonyítani, hogy képesek saját életüket biztonsággal irányítani.

Sokan közülök egyetemre, főiskolára mennek, vagy már fiatalon családanyák, feleségek lettek.

méregtelenítés búzafűvel papilloma vs bőrrák

A jelenleg as, as éveikben járó generációban igen gyakori, de más korosztályokban is. Érezte ezt a korábbi, kritikus évek során is, de ha anyja tűrt apjának, kézenfekvő volt, hogy ebbe nem szólt bele. Majd, amikor magára maradt az édesanya, lánya úgy érezte, nem hagyhatja egyedül, mellette kell lenni, amikor csak teheti. Az anya nem várta el, de másként nem vészelte volna át élete tornyosult traumáit. Ez már anyaseb? Mintaként vitte ezt tovább az akkor fiatal nő a az anyjuk által elhagyott gyerekek életébe?

Erős támasz vagy saját erő hiányában az anya lassan, de belesimult ebbe a fordított családi szerepbe. A lány átvette a szülő feladatát, és anyáskodni kezdett, gondoskodni kezdett az édesanyjáról — feleli kérdésemre Varga Gyöngyi pszichológus. Az anyaseb generációról, generációra öröklődik hetedíziglen. Vagyis az összeomlott anya minden bizonnyal azt látta lányként, korábban otthon, hogy az ő édesanyja szolgalelkűen, megbecsülés nélkül a család rendelkezésére állt, vélhetően a piacnál és a kisboltnál tovább nem ment, legfeljebb a templomba.

Állt a sparhelt mellett és cselédkedett. Ez volt a rend, a feladata, és a gyerekei ellátása akkor is, amikor azok már felnőtté váltak, és az anyjuk által elhagyott gyerekek ebédre beszaladtak a mamához egy tányér paprikás krumplira az ebédszünetben.

Van akkora szerelem, amiért elhagynád a gyerekedet? Ez a 3 anya megtette

Ő is ezt a mintát őrizte a saját anyjáról. Ez az említett fiatal nő életében személyes élettörténetben aktiválódott, amit nem elvár az ő gyermekeitől, akik most év körüliek, egyszerűen csak nem érti, hogy miért másak ők, miért hűvösebbek, közönyösebbek, miért nem szeretik őt úgy, mint ő tette annak idején az édesanyjával. Mindeközben az idősebb gyermeke, a fia, egyszerűen átlép az édesanyján, mintha nem is létezne.

Ha az anya gyöngeségét, elesettségét, küzdelmeit megtapasztalja fiatal lánya, mára szinte természetes, hogy ő nem úgy viselkedik, mint 30 évvel korábban az édesanyja a sajtjával, hanem rugalmasabban, bátrabban megosztja a kételyeit, tanácsot ad, és elmondja, hogy valami nincs rendben, mert ő a saját életét szeretné férgek kiűzése, de mindig bűntudata van, ha arra gondol, cserbenhagyja édesanyját.

Legalább beszélnek róla, megvitatják, kitárják a lelkük fájdalmát, bizonytalanságát. Ez mindenképpen előrelépés, hiszen a lány bölcsebben nyilvánul meg, mint annak idején az édesanyja tette ellehetetlenült, magányos, megcsalt anyjával. S hogy helyes-e a felnőtt fiú, férfigyermek közönyös viselkedése? Tudni kellene, hogy milyen traumákat, vagy vélt vagy valós sérelmeket cipel, mennyire akaratos, makacs, öntörvényű, s mi ennek az oka.

Az anyjuk által elhagyott gyerekek

Az semmiképpen nem természetes, ha egy felnőtt gyermek gátlás nélkül hátat fordít a szüleinek, vagy csak az egyiknek, de magyarázatot nem ad rá. Különösen akkor, ha az anya vagy az apa mindvégig kitartott a fia mellett, amíg önálló életet kezdett.

Az ember szarvasmarha-féreg fiatal el sem tudja képzelni, mennyi közönyös, a szülőségre alkalmatlan családban követelik ki a szülői tiszteletet, helytelenül. Ne könyörögjünk a figyelméért, ha nem adja magától.

Ti mit mondanátok 2 pici gyereknek, akiket elhagyott az anyjuk?

Egyszer úgyis megtapasztalja, hogy szülők nélkül nem teljes az élet, de akkor már vélhetően késői az ébredése. Azt érzi vajon, hogy hűséggel tartozik édesanyjának, mert megszülte, felnevelte, mellette volt minden élethelyzetben, és most is gondját viseli, ha igényli? Bűntudata támad, mert anyja egyedül él, anyagi és egészségügyi gondok is terhelik, a lánya másik városban tanul.

condyloma vaginosis hogyan kell kezelni a lábujjak közötti lábfekélyeket

Ezt a lány nem tudja feldolgozni, de azzal tisztában van, hogy nem lehet a társa, a párja, a megmentője édesanyjának, mert céljai vannak az életben a tanulással, a párkapcsolattal, és egyre inkább önállósulni kíván.

Szereti az édesanyját, de anyasebet nem akar szerezni, noha ezt nem fogalmazza meg magában, de azonosul az érzéssel, látva, mivé lett anyja a maga által begyűjtött anyasebbel.

helminthiasis kezelési algoritmus macskáknak pinwormjaik vannak

Ezek a lányok nem mondogatják magukban, ha több száz kilométerre is tartózkodnak hetekig szüleiktől, hogy mindenáron hűséggel tartozom az anyámnak, vagy ha felbosszantom, azt fogja hinni, hogy már nem is szeretem, pedig ő annyi áldozatot hozott értem. Nem így gondolkodnak. Semmiképpen nem akarják azt sem, hogy magára maradjon, rosszul érezze magát az édesanyjuk.

Egy gyerek olyankor is lehet árva, ha a szüleivel nő fel

Lendületesek, energikusak, tanácsokat adnak, színházjegyet vesznek, kávézni hívják a mamát, vagyis ha ráérnek, akkor bevonják olykor őket a saját életükbe az anyjuk által elhagyott gyerekek közös programra. Ezzel nem azt mondtam, hogy nincs bennük szeretet és hiv és nyelőcsőrák az édesanyjuk iránt.

ahogy a parazita tablettát nevezik a méhnyakrákra vonatkozó irányelvek szépek

A példában említett fiatal lány, még a korosztályához képest is magasabb szinten áll. Vélhetően, hamar szembesült az otthoni szülői konfliktusokkal, és hamarabb kellett felnőnie mindenhez. Kik lesznek a szerencsések? Az ilyen asszonyok nem a lányaikat, fiaikat tekintik az érzelmi támogatás és az önigazolás fő forrásának.

decaris pinworms mind a férgekről

Meg kell tanulni, ha van kitől, vagy volt kitől, hogy az anyák egyik feladata a traumák egészséges feldolgozása, elengedése, s ha kell, új életet kezdeni, ha erre fizikai egészségük, igényük képessé teszi őket. Tojásféreg a gyermek ürülékében félnek nyitni, így inkább egyedül élnek, ami nem feltétlenül természetes, hiszen az ember társas lény — jobb a kettő, mint az egy —, de a mai ambivalens világban nem könnyű ismerkedni, megbízható párkapcsolatra találni.

Ebben az esetben is másként tekintenek az anyjukra a mai évesek.

Az anyasebnek, az apasebnek gyógyulnia kell a stabil léthez

Ők nem szeretnének egyedül élni, de azt tapasztalják, hogy nincsenek mesebeli hercegek és hercegnők, ezért kivárnak. Így később házasodnak, szülnek, s inkább belefeledkeznek a karrierépítésbe. Helyesen teszi, mert így tudja megóvni magát a lelki sérüléstől, a kiszolgáltatottságtól, noha ez nem lehet egyenlő azzal, hogy a gyermek ne segítse, és ne kísérje figyelemmel édesanyja, édesapja életét, sorsát.

Ezt jó szívvel teszik a legtöbben. Örömforrást jelent számukra annak a tudata, hogy élnek a szülők, van kihez hazamenni, de ha a saját hétköznapi életét folytatja a felnőtt gyermek, jó szívvel kell fogadni, biztatni, dicsérni és biztosítani arról, hogy otthon mindig hazavárják.

Ez a természetes s az, hogy a fiatal felnőtt vagy idősebb fiú vagy leány érdeklődéssel, segítségnyújtással fordul a szülei felé addig a határig, ami nem sérti a magánszféráját. Nem kell a szülőket kisbabaként kezelni, erre nincs szükségük, ők is haladnak a korral.

Csakhogy szülőt megtagadni, ellökni, magára hagyni vétek! Nem vonatkozik ez a zsarnoki, bántalmazó, elhanyagoló szülőkre. Nem lesz az anyjuk által elhagyott gyerekek állandó bizonyítási kényszerben élniük, hisznek abban, hogy az az anyjuk által elhagyott gyerekek épp azt adja számukra, amire szükségük van, noha a rögös utat is ismerik, de leleményességük okán nem azon járnak.

Gyógyulásuk, önállósodásuk az anyaseb, illetve apaseb az anyjuk által elhagyott gyerekek — ami sok tekintetben hasonlít az anyjuk által elhagyott gyerekek anyasebhez —, a belső gyermek és a belső szülő megerősítésével válik teljessé. Forrás: WEBBeteg.